A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
Brüsszel jóváhagyta a Szlovákiának szánt uniós pénzek kifizetését, amelyet a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt feltartóztattak, miután Pozsony tisztázta, hogy a blokk pénzével elkövetett csalások továbbra is büntethetőek lesznek – írja a Financial Times.
Az újonnan megalakuló Európai Bizottság legfontosabb kihívásairól – mint a zöld átállás és a versenyképességi problémák – beszélgettünk a Portfolio Budiness podcast legújabb adásában Petri Bernadettel, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosával. Az interjú során részletesen kitértünk az új biztosi kollégium kulcsszereplőire, valamint a rájuk váró megoldandó feladatokra. Elemeztük, hogy milyen potenciális konfliktusok alakulhatnak ki közöttük, és hogyan befolyásolják ezek a közös uniós célok elérését. Valamint arról is szó esett, hogy a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda milyen segítséget nyújt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hogy a legkönnyebben hozzáférjenek a közvetlen uniós támogatásokhoz.
Az operatív programokhoz képest Magyarországon a közvetlen EU-alapok ismertsége jóval alacsonyabb, pedig a direkt támogatások aránya folyamatosan nő, amelyek jelentősen erősíthetik a pályázó cégek versenyképességét - mondta Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencián. A közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos kiemelte: e forrásokból 12-13 eurót hoznak el a hazai szereplők évente, míg az EU-átlag közel 60 euró.
Gazdasági akcióterv indításáról döntött a kormány a tegnapi ülésen. A középpontban a gazdasági növekedés élénkítése áll és a 3-6%-os növekedés a cél.
Több mint 50 előadó, 5 szekció, 9 kerekasztalbeszélgetés, rekord érdeklődés mellett - vagyis minden a magyar gazdaságról és Magyarország aktuális üzleti életéről, és annak kilátásairól. Mindez egy helyen, október 17-én a Budapest Economic Forumon. Az eseményt óriási érdeklődés övezi, nem véletlen, hiszen olyan információk is elhangozhatnak, amelyek iránymutatóak lehetnek vállalattulajdonosoknak, cégvezetőknek, intézményi- és magánbefektetőknek. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a konferencia szakmai programját, valamint azokat, akik már biztosan ott lesznek előadóként vagy panelbeszélgetőként az eseményen. Még mindig nem késő lecsapni a helyszíni jegyekre!
Az Erasmus-ügyben az Európai Bizottság szerinte „túszul ejtette” a magyar diákokat, de remélhetőleg 2025 őszétől újra hozzáférhetővé válik a program a magyar hallgatók számára – ismertette Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az I/I AzurákCsabával podcast szerdán megjelenő adásában. Emellett részletesen beszélt a a Versenyképes Járások programról, amely a helyi fejlesztésekre irányuló iparűzési adónövekedésből nyújt támogatást. A miniszter a belpolitikai helyzetet is elemezte, kiemelve a politikai „fáziseltolódás” hatásait.
Őszi politikai szezonunk kezdetén két nagy kormányzati téma került elénk: a semlegességi törekvés megfogalmazása, valamint a gazdasági ütemgyorsítási szándék. Akár az volt a szándék, akár nem, a közélet iránt érdeklődőket megmozgatták az ügyek, főleg az első. A törekvések értelmezése, realitásuk megállapítása sok munkát adott az elemzőknek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy az Európai Számvevőszék számos problémát talált az uniós források elköltésével kapcsolatban szerte Európában, és a hatóság különös figyelmet szentelt Magyarországnak. Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A második részben azt elemeztük, hogy mit jelentett a lakáshitelezés szempontjából az, hogy idén már kisebb önerővel is bele lehetett vágni egy ingatlanvásárlásba. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Hogy teljesít most a magyar gazdaság? Mennyire reálisak a 3-6 százalék közötti növekedési várakozások? Mekkora az esély a következő 18 hónapban egy árfolyamválságra? Többek között ezekről a témákról kérdezte a szakértőket Bán Zoltán, a Net Média (Portfolio Csoport) vezérigazgatója a XX. Property Investment Forum konferencián.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntéséről, valamint arról volt szó, hogy a jegybank jelentősen rontotta a magyar gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatos előrejelzését. Vendégünk volt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A második blokk témája az volt, hogy mennyi európai uniós forrást veszíthet el végleg Magyarország a jogállamisági viták miatt. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Magyarország kormánya elnökölte az Európai Unió demokratikus normák védelméről szóló konferenciáját. Több európai parlamenti képviselőben nagy felháborodást keltett, mert a magyar kabinet ellen 2018 óta több jogállamisági tárgyú eljárás is zajlik, amelyek azzal vádolják a kormányt, hogy rendszerszintű módon építette le a demokratikus rendszereket – számolt be a Guardian a keddi brüsszeli tárgyalásokról.
Tájékoztatta a kormány az Európai Bizottságot, hogy a menekültügyi rendszer kapcsolatos problémák miatt kiszabott bírságot nem fizeti be a magyar kormány – jelentette ki Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése után a Portfolio-nak. A tárcavezető elmondta, hogy így a tételt nem a még befagyasztott kohéziós forrásokból, hanem a folyósítandó támogatásokból vonhatja le Brüsszel.
Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezetének bemutatásakor Banai Péter Benő, a magyar Pénzügyminisztérium államtitkára az EU soros elnökségét képviselve ismertette, a tervezet 191,5 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 146,2 milliárd eurós kifizetést tartalmaz, figyelembe véve az orosz-ukrán háború és a migrációs válság hatásait. Azonban egyes területeken költségcsökkentéseket irányoz elő. Johannes Hahn uniós biztos kritikával illette a Tanács kiadáscsökkentéseit, amelyek szerinte veszélyeztethetik az EU versenyképességét és innovációját.
A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény körül továbbra is kiélezett, jelentős gazdasági és politikai következményekkel fenyegetve Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. A törvénnyel kapcsolatban Brüsszel komoly aggályokat fogalmazott meg, mivel szerint az nem felel meg az uniós szabályozásnak, különös tekintettel a közbeszerzésekre, az összeférhetetlenségi helyzetekre és az EU-források felhasználására. Mindez pedig több milliárd eurónyi kohéziós forrás elvesztésével fenyeget. Az elmúlt hónapokban azonban a kormány és Bizottság folyamatosan egyeztetett, a magyar fél több módosításról is döntött, de a vita még messze van a megnyugtató lezárástól.
A hiány fokozatos csökkentésére tett erőfeszítésekről, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutási nehézségeiről, valamint a célzott gazdasági ösztönzőkről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. Elmondása szerint a kormány olyan programokat tervez, amelyek célzottan segítik a vállalkozásokat, miközben továbbra is komoly hangsúlyt fektetnek a költségvetési fegyelem betartására. A miniszter optimistán nyilatkozott az Európai Unióval folyó deficittárgyalásokról is, valamint arról, hogy a kormány dolgozik azon, hogy Magyarország minden felfüggesztett uniós forrást megszerezzen.
Nyílt levélben fordult csütörtökön a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Európai Bizottság elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban, és az elmúlt évek nyarán kiadott éves jogállamisági jelentésekben, így az általuk készített „árnyékjelentések” tartalmára is kíváncsi – derült ki a Hivatal oldalán nyilvánosságra hozott levélből.
Az Európai Bizottság újabb 1,2 milliárd eurónyi beruházást mozgósít a nyugat-balkáni országok számára, az uniós forrás a vízellátás és szennyvízkezelés, a vasúti közlekedés, az innováció fejlesztését, valamint a régió kis- és középvállalkozásainak zöldítését célozza.
Korszerűbb, egységesebb és az uniós előírásokkal harmonizáló új magyar vasúti műszaki szabályozás készül - jelentette be az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Minden politikai és jogi eszközt bevetnek.
Megnyugtatta a kedélyeket a lengyel vezető.
Nagyhatalmi érdekek csapnak össze.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
